2015. június 27., szombat

El innen


Megfigyeltem, hogy azok, akik lelkesen éljeneznek, ha a beözönlő idegen etnikai elemről van szó, éppoly lelkesen bólogatnak arra, hogy a magyar menjen el.
Menjen nyugatra, mert itt rossz. Fájdalom, sokan, akik a beözönlés veszélyeit felismerik, a kiözönlését nem. Én viszont nem tudom mi a baj az országgal.
Simán gyalázhatom a rendszert, legfeljebb letilt a facebook egy hétre. Rendben, van, amiért le is csuknak, de olyan 1970-ben is volt, meg 1870-ben is. Trianon után voltak területek, ahol a magyar állami hivatalnok még dolgozott, de a fizetés pestről már nem jött több hónapja, én meg, ha koszos a billentyűzet, nem pucolom meg, kidobom, és veszek másikat a média merktban. Miért kell innen elmenni?

Ja, hogy materialista kiürült világ. De nyugatra, ahol kategóriákkal rosszabb? Ahol a buzifelvonuláson a polgármester is ott vonul? Tarlóst nem láttam még vonulni.
Nálam a bicska is kinyílik, amikor látom, hogy valaki Németországból, meg Londonból osztja az észt, hazaárulóz, és tudja jobban, hogy mit kéne mikor és kinek. Úgy tudom, van egy mondat, ami így hangzik "Itt élned-halnod kell"
Nem az, hogy itt élned kell, ha évente vehetsz kocsit.

A Kárpát medencét elhagyni magyar embernek akkor szabad, ha kötél várja. "Életszínvonalért", autóért, Slipknot koncertért soha.
Mire föl ítéljük el az erdélyi magyart, hogy oláh iskolába íratja a gyerekét, ha a csonkaországi németre cseréli a nyelvét, mert 5 éves az autója?
Aki kimegy és kint nősül, annak a gyereke már nem lesz magyar. Egy darabig még lehet megosztani a kucuc infos cikkeket, meg Kárpátiát hallgatni, de a másod harmatgenerációt ez nem érdekli. Az a magyar éppúgy elveszett, mintha abortálták volna.
Több embert ismerek, aki kiment - és onnan radikális a kommentjeiben - de egy se azért ment ki, mert börtön várt volna rá, vagy, mert nem volt mit ennie. Életerős, húszas-harmincasok. Akiknek "elegük volt" a 140 nettóból. De megvetik a kárpátaljait, aki „feladja az ősi földet", és a székely is tartson ki, mert "Vesszen Trianon!”

13 megjegyzés:

  1. Nem élek Magyarországon. Nekem ott jobb sorom volt mint kint. Az érzelmeim sérültek, hogy kiköltöztem. Magyarország a hazám,bár talán itt fogok meghalni , de mindig azt mondom -itt csak átmenetileg tartózkodok. A világ másik oldalán a telefonom minden délben a szülőfalum harangszavával emlékeztet arra ,hogy magyar vagyok. Bár ez enélkül is mélyen bennem van . Könyveidet itt nem tudom vásárolni
    de követlek a neten. Amit eddig olvastam Tőled mindennel tudok azonosulni. További jó munkát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Ha kötet érdekli, nyugodtan írjon, postázom az EU-n belülre is...

      Törlés
  2. Igazi bátorság az, ha a tömeg véleményével - ami mára sajnos abnormálissá vált - ellentétes gondolatokat fogalmaz meg valaki. Sajnálom, hogy nincsenek olyan újságok, olyan média, ahol ezeket a gondolatokat meglehetne osztani nagyobb tömeggel. Sajnos az olyan ingyenesen osztogatott szennylapok, mint a metropol, ami fokozatosan átmossa a Budapestiek agyát, él és virul. Észre sem veszik ma már az emberek, hogy hazugságot olvasnak, és azt még igaznak is tartják. De Isten Igéje figyelmeztet, hogy az utolsó napokban az emberek az igazat hamisnak, és a hamisat igaznak mondják majd. A Teremtő tud mindenről, és azt mondja, hogy a gonoszok nem örökölhetik Isten országát. A sátán ezen munkálkodik, és jó hatásfokkal, de egyénenként felelősek vagyunk, hogy megvizsgáljuk a dolgokat, és józanul tudjunk ítélni, és elutasítani azt a hazugságáradatot, amit a sátán imádó ideológiák talpnyalói (liberálisok, kommunisták, lumpen proletárok) naponta zúdítanak nemcsak a mi nemzetünkre.
    (egy nagyon régi írásod, máig eszembe jut amit a mai fiatalok "lázadásáról" írtál. Valami ilyen részekre emlékszem belőle: "olyanok ezek a fiatalok, mint akik nyáron állnak a tűző napon nagykabátban, és arról panaszkodnak, hogy nekik milyen melegük van". A cikk címe valami ilyen volt: "normalitással az abnormalitás ellen" Örülnék, ha ezt újra olvashatnám, tanulságos kis gondolat, ami a mai fiatalok mesterkélt lázadására még inkább igaz.
    További eredményes munkát, és jó egészséget kívánok!

    VálaszTörlés
  3. Igen, el innen! Kedves Pozsonyi Ádám, nem autóért, nem vagyonért. A létért, az életért! El sem tudja képzelni, hogy a kisembernek, mennyiért, milyen körülmények között kell dolgoznia a "minimálbérért", már ha van munkája, aztán vagy bejelentik, vagy nem. Igen büszke vagyok a Páromra, aki 54 évesen ment el. Büszke vagyok a fiaimra, akik merték és vállalták a kinti létet, mert itthon ellehetetlenítették Őket, pedig "aranykezük" van. Büszke vagyok az unokáimra, akik olyan körülmények között tanulnak és járnak óvodába ami itthon elképzelhetetlen. Nem hicsu-micsu játékok veszik őket körül, hanem kreativitás, empátia. Ahol 5 méterre megállnak a zebra előtt amikor velük megyek, ahol mosolyognak, ahol intenek az autóból. Ez pedig nem zárja ki, hogy a 4 éves végignézze élete első moziján a "Lovasíjász"-t, hogy elvigyük a Pozsonyi csata megemlékezésre, a Kassai völgybe. Az igaz magyar, az magyar marad bárhol is él a világon és a mi felelősségünk, hogy ezt soha ne felejtse el. Élet és minőségi élet között hatalmas a különbség. Majd visszajönnek, amikor az erkölcs és érték helyére kerül, majd, ha az itthon maradottak is felébrednek, mert HAZA csak egy van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kovács Erzsébet2016. július 7. 21:29

      Erkölcsről és értékről beszél az, aki mindezt föladja néhány garasért, és az itthon maradottakat nézi le, önigazolásképpen? Mert az nem igaz, hogy itthon nem lehet boldogulni. Nem igaz, hogy a gyerekek itthon nem kaphatják meg azt a nevelést, amit nyugaton (ez ugyanis elsősorban a szülőktől függ). Nem tudom, milyenek a hicsu-micsu játékok, kreativitásra nevelők szép számmal vannak itt is, az empátia pedig nem játékfüggő. Az igaz, hogy a tárgyi és anyagi feltételek nem olyanok, mint nyugaton, de ennek fölemlegetése pontosan olyan hamis és önző érv, mint az, amikor lakást, állást föladva elmennek, mert "ezeknek nem dolgozom ennyiért".
      Bármilyen meglepő, de itthon is megállnak a zebra előtt, már akkor is, ha csak áll valaki a járda szélén.
      Lehet, hogy a 4 éves megnézi a Lovasíjász, mert leültetik elé. De ha 14 vagy 24 évesen is ezt fogja nézni, akkor lehet majd dicsekedni, hogy magyarnak nevelték.
      Viszont az ő gyereke már biztos nem ezt fogja nézni - ha megnézi egyáltalán. Neki már az legföljebb valamiféle homályos, nosztalgikus film lesz, ami az "ősök" távoli, és számára teljesen idegen, volt hazájából való.
      Sajnos, nem értette meg, miről is ír Pozsonyi Ádám.

      Törlés
    2. Azt,
      hogy az erkölcs és az érték helyére kerüljön kitől várjuk? Csak nem azoktól, akik itthon maradtak?

      Törlés
    3. Tisztelt Sipos úr! "El sem tudja képzelni, hogy a kisembernek, mennyiért, milyen körülmények között kell dolgoznia a "minimálbérért"
      Igazság szerint vehetném bóknak is, hogy ki nézi belőlem azt, hogy én "nagy ember" vagyok. Ha ezt tehetségre értette, úgy elpirulok, de félek, nem egészen. Ön szerint egy magyar író - főleg, ha nem illeszkedik az irányvonalhoz - mennyire dúskál a javakban? Nem vagyok benne biztos, hogy aki dérrel-dúrral elhagyja a hazáját e téren cserélne velem...

      Törlés
    4. Ripacs magyar Kassaival az élen!

      Törlés
  4. Azok akik elmentek igen azok is magyarok, a gyerekeik ott nőnek fel, később haza jönnek és teszik veszik itthon magukat,hogy ők mekkora magyarok. A szüleik abba az országba adóznak,de haza járnak mindenféle kedvezményért. Sántit ez a dolog egy kicsit. Ez legalább olyan mint volt 56.csak akkor a szomorú dolgok miatt mentek el az emberek,aztán haza jöttek és itthon éltek úgy mint marci hevesen. És nagyon tudták magukat sajnáltatni. Pedig mind azt mondta milyen jó életük van más országba.Jelenleg ebbe az országba még éhen halni nem lehet.

    VálaszTörlés
  5. Én hazajöttem. Jobb itt minden. Jó az idő, szép az ország, szeretem a magyar ételeket, a jó bort és még sorolhatnám. Itt még idegeskedni is jobb.
    Örülök, hogy hazajöttem. Akik itt maradtak értetlenül néznek rám. "minek jötté haza? ott nem volt jobb?" Hát nem bazmeg. De ezt ők úgyse értik.

    VálaszTörlés
  6. Egy rövid történettel szeretnék csatlakozni:
    Néhai Dr Vancsura Rudolf Tanár Úr egyike volt azoknak akik mehettek volna.... Kollegái hívták gyere velünk ott jobb lesz...Ő maradt. Nem csinált karriert hiszen nem volt elég jó káder. Sosem lett tanszékvezető mert arra volt "jobb". De évtizedeken át gazdagította tudásával a hallgatók sorakozó nemzedékeit. Nem ment el bár könnyen megtehette volna. Ő MAGYAR tanár akart maradni. "Itt élned halnod kell..." Ö komolyan gondolta..

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm hogy olvashattam Pozsonyi Ádám írását és Zoltán Nagy megjegyzését többek között... dr Vancsura Rudolf Tanár úron kívül is így gondolták sokan: "Itt élned halnod kell"...

    VálaszTörlés
  8. T. Ádám!
    Akik ide kijöttek angliába, gyakorlatilag el sem tudták kezdeni az életüket magyarországon, nulla eséllyel alapíthattak volna családot, saját ingatlanra az esély is nulla lett volna. Ezek az emberek így is úgy is elvesztek volna, mivel albérletbe nem lehet gyereket csinálni. Rengetegen voltak svájci frankos hitelesek, akik angliának köszönhették hogy kijutottak a kátyúból. A magyarok 90%-a pedig egy másik magyarral köt kapcsolatot, és tőle születik gyereke itt angliában is. Én úgy nem tudtam volna magyarországon élni, hogy pontosan tudom, hogy soha nem tudtam volna kijutni a mélyedésből, és így kell leélnem az életet. Itt pont ezért nem a nettó 140-ről van szó, hanem a 140 előtti alapokról, amelyekkel szerintem Pozsonyi Ádám rendelkezik. Épp azért mondom azt, hogy te meg ugyanúgy osztod az észt, hiszen rendelkezel azzal a minimummal, amire már fel lehet építeni nagyon minimális szinten egy életet havi 140-nél.

    VálaszTörlés