(Holba Tivadar (1906-1995) festménye
Amikor a Thiéry Árpádokat is levittem a földszintre, és belédobáltam a szemetesbe, sóhajtva ültem le karosszékembe, komódom mellé, kedves jó porcelán jegesmedvém társaságába. Egy darabig nézelődtem, simogattam domborulatait, kézbe vettem a mellette heverő I. Ferenc koronatallért, belelapoztam Kuthy Lajos, “Hazai rejtelmek” című kétkötetes munkájába (Franklin társulat, 1900), s a szertartás záróakkordjaként tiszteletteljes pillantást vetettem nagyapám I. világháborús vaskeresztjére.
Ez a szerkli rendszerint felüdít, és energiával tölt el, ha megfáradtam kissé a haladás és modernizmus elleni küzdelemben.
Ott üldögéltem, elmélkedtem, amikor beugrott, hogy van pár Tabák András is a szekrény mélyén, a felmosórongynak szánt elnyűtt fehérnemű közt.
Tabák és Thiéry úgy került birtokomba – csak, hogy az NBH-nál is bővüljön aktám, bár lehet, ők jobban emlékeznek rá -, hogy ’90-ben, a módszerváltás környékén, mikor még ifjú voltam, lelkes és bohó, és ez efféle fogalmakra, mint emberiség, még nem legyintettem keserű gúnnyal, egy közkönyvtár kiárusításán vásároltam, darabját két forintért.
Tabák és Thiéry úgy került birtokomba – csak, hogy az NBH-nál is bővüljön aktám, bár lehet, ők jobban emlékeznek rá -, hogy ’90-ben, a módszerváltás környékén, mikor még ifjú voltam, lelkes és bohó, és ez efféle fogalmakra, mint emberiség, még nem legyintettem keserű gúnnyal, egy közkönyvtár kiárusításán vásároltam, darabját két forintért.
Veszteséges vállalkozás volt, lássuk be, mit az is bizonyít, hogy most ingyen szabadultam meg tőlük, oda teljes nyolc forint, mit, ha befektettem volna… De inkább, hagyjuk ezt.
Amikor Tabák is méltó helyére került, a kanapén heverve azon töprengtem, ha senki nem írna szépprózát huszonöt évig, nem lenne veszteség. Kádár alatt hány szerző - Illés Béla, Földes Mihály, Banjamin László, Gyüre Imre, Héra Zoltán-félék - pocsékolta a papírt, kijött húsz kötete – feleslegesen.
- Minek írnak ezek? - Hergeltem magam – Hát nem látják?
Hát nem látják, hogy a könyvek többségét felesleges volt papírra vetni? A lényeget több ezer éve megírták, az elmúlt száz évben alig tettek hozzá, mindössze annyi történt, hogy az ostoba tömeghez is eljuttatták, mely nem tudott vele mit kezdeni, és most minden hülye feljogosítva érzi magát, hogy ő is termeljen még egy felesleges vackot, mit majd egyszer a kukába dobnak.
Minek? Minek? Minek?
Jut eszembe, tavaszra tervezem legújabb kötetem, hol ezen témakörökre is majd bőséggel kitérek.
Tessék? Hogy mit van?
Ja kérem, kivétel erősíti a szabályt!
Tessék? Hogy mit van?
Ja kérem, kivétel erősíti a szabályt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése