Tömeg

Tegnap utaztam hazafelé a buszon, s mögöttem két fiatalember ült. Olvasmányélményeiket vitatták meg, s az újszülöttek lelkesedésével haraptak bele a társadalom örök problémáiba.
"Tömeg". Ezt a szót igen gyakran alkalmazták,s mindig fensőbbséges modor kíséretében. Mi vagyunk mi, s "ők" a tömeg...
Mivel gyakran vágtak egymás szavába és túl sok idegen szót alkalmaztak, egy idő után eluntam, s elkalandozott a figyelmem, majd felfigyeltem a csöndre, s láttam, hogy leszállnak.
Egy darabig néztem távolodó hátukat, heves gesztikulálásaikat, majd egyre kisebbedtek, s beleolvadtak a tömegbe...

(Schickedanz Albert /1846-1915/ festménye)